|
1. fejezet - Két Világ 1. rész
2013.06.17. 22:58
Adri javaslatára áttállok a heti publikálásra az inadan regényének terén. Igyekszem heti 1 részlettel szolgálni, amíg még van időm a regény fordítására, viszont mindenkinek felhívnám a figyelmét, hogy ez csak egy VÁZLAT fordítás így a végleges verzióban jelentős eltérések lehetnek mivel egyszerűbb 120 oldalt egységesen átnézni, mint összevissza ötöt.
[Prológus]
Azon a napon Matsukaze Tenma kicsit késében volt.
- Ne már, ez így gáz! A kapitánynak nem szabad késnie!
Minden erejét összeszedve átnyargalt az iskola kapuin, egyenesen a foci klub épülete felé. A hajában lévő természetes göndörület ritmusosan lengett a szélben minden egyes lépése után.
Okkal volt ekkora sietségben. A mai napra egy nagyon fontos üzenetet vártak a Középiskolai Ifjúsági Labdarugó egyesülettől és Hibiki Seigou is ellátogat a Raimon Középiskolába.
Ez a férfi tanította Endou Mamorut középiskolás korában és csak úgy ismerték, mint az edzőt, aki Endout és a többieket kijuttatta a Football Frontier International-re és elhatározta, hogy létrehozza a világ legjobb ifjúsági futball válogatottját. Tenma számára ő volt a vezér, aki az Ötös Szektor elleni Ellenállást irányította.
Mikor a Raimon Középiskola megnyerte a Holy Road bajnokságot Hibikit kinevezték az Ötös Szektor új szent-császárának. Csakhogy a beavatásával egyidejűleg Hibiki elpusztította az Ötös Szektort és visszaadta Középiskolai Ifjúsági Labdarugó Egyesület függetlenségét.
Azóta eltelt pár hónap. Ez idő alatt pedig Hibiki a Raimon öregdiákjaival, Gouenji Shuuyával, Kidou Yuutoval, a Raimon focicsapatának jelenlegi edzőjével, Endou Mamoruval továbbá Raimon Souichirouval, aki időközben visszakapta a Raimon igazgatójának pozícióját és pár emberrel az aranykorszakból, mikor a Raimon Japán legjobbja volt, minden erejüket összeszedték, hogy felélesszék az ifjúsági focit.
Most pedig Hibiki eljön látogatóba. Mi több, egy nagyon fontos üzenetet is hoz. Bár Tenmának fogalma sem volt róla, miről lehet szó, lehet csak egy újabb probléma ütötte fel a fejét.
A puszta gondolat pedig arra késztette, hogy éber maradjon és lekötötte a figyelmét. Ennek eredményeképp sikerült teljesen megfeledkeznie róla, hogy ezen a szent napon ő volt a soros az osztályterem rendbetételében és villámgyorsan be kellett fejeznie a kötelezettségeit, amint az óra véget ért.
Első éves létére Matsukaze Tenma máris a Raimon futball klubjának kapitánya volt.
Viszont pár hónap múlva már nem lesz többé alsós. Addigra Tenmának és a többi elsősnek is lesz egy alattuk járó évfolyama, miközben a harmadikosok elballagnak. Ezért tartotta mindig észben mennyi felelőssége van, mint kapitánynak.
- Koncentrálnom kell! Jövőre felsős leszek!
Ahogy befordult az iskolaépület sarkán, Tenma beleütközött az előtte sétáló személybe.
- Áh!
Tenma hátra esett, ahogy a feje találkozott a rugalmas testtel.
- Aú...
Ahogy felállt és a fején lévő fájó pontot dörzsölte egy kéz nyúlt felé.
- Még mindig olyan szétszórt vagy, mint régen.
- Hi-Hibiki-san?!
Tenma felnézett és maga Hibiki állt előtte. A félelem végleg úrrá lett rajta, mikor is üdvözlésképp meghajolt Hibiki előtt.
- A futball klub épülete erre van! Elkísérem!
- Nyugalom, egyedül is odatalálok.
- Nem, azt nem engedhetem!
Miközben Tenma elindult, olyan ideges volt, hogy egyszerre nyújtotta ki a jobb kezét és lépett a jobb lábával, a férfi mosolyogva követte.
Mikor Tenma és Hibiki megérkeztek az épületbe a többi klubtag már rég ott volt.
- Késtél, Tenma.
- Uh... Szóval tényleg késtem...
Tsurugi Kyousuke, Tenmával egy évfolyamba járt és a foci klub csatára volt, leszidta Tenmát, amint meglátta. A fiú mandula alakú szemeivel Hibikire nézett. Egy kérdő arckifejezés jelent meg Tsurugi arcán, majd Tenma megszólalt.
- Bocs Tsurugi. Közbejött valami.
- Miért van veled Hibiki-san?
- Idefele jövet találkoztunk.
Tenma csak annyit tehetett, hogy erőltetetten mosolygott.
- Tenma.
- I-Igen, uram?
Tenma hangja vagy egy oktávot ugrott mikor Hibiki a nevén szólította.
- Megyek, beszélek az igazgatóval. Ti addig itt várjatok - mondandóját befejezvén Hibiki elindult a futball klub épületében lévő irodába.
- Pffft! De furcsa lett Tenma hangja!
Egy kis idő elteltével Nishizono Shinsuke is Tsurugi mellé állt. A fiú a Raimon Középiskola új kapusa. És bár méretben alacsony volt, a benne lévő erőt ez cseppet sem befolyásolta. Ráadásul Tenma legmegbízhatóbb barátai közé tartozott.
- Mindenki itt van? - kérdezte Tenma az arcokat kémlelve.
- Ami azt illeti, Tenma...
Shinsuke gondterhelt hangjának hallatán Tenma végre észrevette. Nem csak, hogy kevesebben voltak a megszokottnál, de a jelenlevők közül jó pár ember nem is tartozott a Raimonhoz.
- Taiyou?!
- Hé. Rég találkoztunk, Tenma.
- Mit keresel itt?!
- Hibiki-san mondta, hogy jöjjek. Még én sem tudom, hogy miért - válaszolta Amemiya Taiyou mosolyogva.
Még a Holy Road elődöntőjében, ő volt az Arakumo Középiskola zseniális középpályása mikor Tenma és a Raimon összemérték velük az erejüket. Akkor egy olyan betegségben szenvedett, ami megakadályozta, hogy aktívan mozoghasson, de most már teljesen meggyógyult és jó egészségben hódolhatott kedvenc sportjának.
- Nem csak Taiyou van itt.
- Yukimura-san is eljött.
- Bizony.
A Hakuren Középiskola veteránnak számított a focis iskolák között és egyben hozzájuk járt az Inazuma Japan híres csatára, Fubuki Shirout. Az iskola új ászcsatára a jelenlévő Yukimura Hyouga volt, aki Taiyouhoz hasonlóan a Holy Roadon mérte össze erejét a Raimonnal. Akkor hatalmas kihívást jelentett a Raimon Elevennek az Avatárja, "Hóviharos Saya" és a hissatsu lövése a „Hóvihar Párduc"
- Tenma van itt még valaki.
- Mi?
Tsurugi szavaira megfordulva Tenma egy olyan embert látott, akit eddig észre sem vett.
- Hakuryuu!
- Rég láttalak, Tenma.
- Nem gondoltam volna, hogy őt is idehívják.
Bár Tsurugi arca döbbenetről árulkodott, mégis valamennyire boldognak tűnt.
Hakuryuu szintén egy másik ellenséges csapat kapitánya volt, ezzel együtt csatár, aki még akkor hívta ki Tenmáékat mikor az Ötös Szektor irányította az ifjúsági foci világát. Nem más, mint Tsurugi riválisa. Mostanában ő és Tsurugi néha együtt edzettek és legjobb barátokként viselkednek, akik egymást segítve fejlődtek.
- Én sem gondoltam volna, hogy a Raimon fociépületébe jövök majd.
Amíg Hakuryuu közömbös hangnemben beszélt, addig Tenma fültől fülig mosollyal válaszolt neki.
- Örülök, hogy újra találkozunk, Hakuryuu. De miért hívtak ide minket?
- Fogalmam sincs, de az lenne a legjobb, ha erről maga Hibiki-san beszélne.
Hakuryuu körbenézett az összesereglett tagokon.
Tenmán, Tsurugin és Shinsukén kívül öt másik játékos volt jelen a Raimonból. A másodévesek közül Shindou Takuto, Kirino Ranmaru és Ryouma Nishiki továbbá az elsősök közül Kariya Masaki és a teremben tartózkodó egyetlen lány, Nanobana Kinako.
- Hé, kapitány nem tudod miért hívtak ide minket? - kérdezte Kinako elégedett mosollyal, mivel örült, hogy ott lehet. Jelenleg ő volt az egyedüli lány játékos a Raimon fociklubjában. Annak ellenére, hogy senki sem nézte volna ki belőle hihetetlenül erősnek számított a csapatban és a többi klubtag képtelen volt felülmúlni a hissatsu technikáit.
- Olyan gondtalan vagy, Kinako~ Már attól féltem, hogy valami rosszat csináltam és leüvöltik a fejemet - szólt hozzá csodálkozva Kariya Masaki a másik elsős. Bár nem volt saját avatárja pótolhatatlan hátvéd volt, aki a Vadászhálójával, a Raimon leghíresebb hissatsu technikájával számtalan lövést megállított.
- Mégis miről beszélsz? Ha felelősségteljesebb lennél, akkor nem remegnél úgy, mint a nyárfalevél.
Az új felszólaló a másodéves Nishiki Ryouma volt. Régen a Raimon ászcsatára volt, egy különleges játékos, aki miután Olaszországban edzette a focitehetségét átváltott középcsatári posztra. Avatárja a "Sengoku Háború Istene, Musashi" a múltban többször támogatta a Raimon csatáit.
- Csak a magad nevében beszélj Nishiki. A kezed és a lábad egyszerre mozgott.
Aki a csípős megjegyzést tette Nishikire és egyben a saját idegességét próbálta leplezni azzal, hogy beszélget nem más volt, mint a másodéves Kirino Ranmaru. Hosszú haját két lófarokban fogta össze. A kedves arcból elszánt tekintet sugárzott.
Végül, de nem utolsós sorban ott volt még a Raimon érzelmi támogatásának pillére, a másodéves Shindou Takuto.
Tenma Shindoura nézett majd megkérdezte:
- Shindou-senpai. Hallottál erről valamit?
Egészen a Holy Road Országos fordulójának végső szakaszáig Shindou volt a Raimon Középiskola kapitánya. Mikor egy sérülés miatt arra kényszerült, hogy feladja a Holy Roadon való szereplését, ő volt az, aki Tenmát a kapitányi posztra jelölte.
- Én sem tudom miről lehet szó. De ahogy Hakuryuu is mondta, van egy sejtésem.
- Hogy érted? - kérdezte Tenma őszintén, de Shindou csak mosolygott és megtagadta a válaszadást.
- Hakuryuu mondta, nem? Jobb lenne ha Hibiki-santól hallanánk.
Amíg minden jelenlévő váltig állította, hogy nem tudják miért hívták őket, mindannyian elégedettnek tűntek. Mindenki az ifi liga legjobb játékosának számított, akiknek a képességeit világszerte elismerték. Most pedig mind összegyűltek "valamiért". Ez egyedül elég volt ahhoz, hogy izgatottsággal töltse meg szívüket.
Ahogy Tenma figyelte a tömeget érezte ahogy a szíve egyre nagyobb lázban ég.
[Folyt. Köv.]
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Nagyon tetszett^^ És már alig várom a folytatást :"D Kedvenc szereplőim itt felsorakoznak ,micsoda kellemes meglepetés^^